|
A 2007-es Filmszemle egyik ütős darabja:
„Itt van, látod?”
Mátis Lilla Láng Edit – „a híd szerepében…” című filmjének hőse egy 26 éves, rendkívül érzékeny és intelligens vak lány. Láng Edit azt a célt tűzte ki magának, hogy közvetítő legyen a keresztény és a zsidó vallás között. A 45 perces portré elején fényképeket mutat a rendezőnek, és az élményeiről mesél. Pontosan tudja, melyik képen mi látható, és habár mindig megkért valakit, hogy a fontos pillanatokat megörökítse, úgy tekint a fotókra, mintha ő maga készítette volna azokat.
 |
Intim viszonyban a kamerával
Mátis Lilla és Láng Edit | A film elsősorban vallási kötődése felől mutatja be a lány életét. Látjuk őt az Olajfák hegyén és Jeruzsálem különböző pontjain, ahogyan elmondja gondolatait Izraelről és a kereszténységről. Máskor rabbikkal, tudósokkal vagy barátokkal beszélget. Mindenhol a fesztelenség, az odafigyelés, a természetes intelligencia légköre veszi körül. Abban sincs semmi mesterkéltség, ahogyan önmagáról beszél, a hitéről, az élményeiről, a hozzá közel állókról. Szinte intim viszonyban van a kamerával is, jóllehet erről nincs igazán tudomása. Különleges terek jönnek létre körülötte, ahol a látvány kevésbé fontos, mint a tárgyak és személyek anyagisága, megérinthetősége, jelenléte és az ebből sugárzó szellemiség.
Talán még rétegzettebb portrét láthattunk volna, ha a rendező-riporter a Jeruzsálem-problémát tárgyaló részeket jobban sűríti, és a főszereplőt több oldalról is bemutatja - például, ha másokat is megszólaltat, vagy egyszerűen csak többet segít a nézőnek, hogy ebben a világban alaposan körülnézzen. Persze a dokumentumfilmek sosem lehetnek lezárt műalkotások: a választás, hogy figyelmünket ebbe az irányba tereli, rögtön az alázatnak azt az érzését is felkelti, amit a rendező maga érezhetett, amikor Láng Editet kamerájával megközelítette.
Örvendetes az is, hogy Mátis Lilla nem egy vak lányról készített filmet, és nem a különbözőség érdekelte, amikor Láng Edit portréját filmre gondolta. Sokáig el sem hangzik erre vonatkozó direkt kérdés vagy kijelentés. A lány terei éppen ezért nem egy fizikai hiányosság következtében válnak olyan érzékletessé. Érzékletessé válnak, mert a lány belülről szemlélődik. Mint ő maga is elmondja, teljesen mindegy lát-e vagy sem. Láng Editet a fizikai környezetéhez mélyen vallásos gyökerekből táplálkozó felelősségérzet köti. A híd, aminek önmagát vallja, ennek mentén ível át. Zsidó és keresztény, környezet és ember, vagy főhős és néző között.
*****************************************************
Mint mar emlitettem korabban, Angolorszagban :) irt szakdolgozatom cime "A vakok filmebli abrazolasa". Egy hosszu listam volt, megis nagyon nehezen talaltam a filmekre. Volt, hogy egy masik varosba kellett elmennem, beiratkozni a konyvtarba es kihozni egy filmet. Megis, a vegere eleg sokat tudtam megnezni. Ebbol szemezgetnek nehanyat (kulonosen jot es botranyosan rosszat), erdemes megnezni!
A kedvencem a "Dancer in the dark" vol (magyarul Tancos a sotetben...vagy ha maskent forditottak, akkor nemtom...) Catherine Deneuve-vel es Bjorkkel a foszerepben. Az elso 5 perc utan azt hittem, dokumentumfilmet latok: a kamera illegett-billegett, minden olyan volt, mint ha hazikameraval rogzitettek volna. Persze, ez volt a koncepcio! Ezen kivul meg musical elemei is voltak a filmnek, igy egy rendkivuli hatast ert el... Bjork egy cseh bevandorlo anyat alakit, aki eppen megvakulni keszul. Dolgozik, mint a guzu, hogy osszeszedje a mutetre a penzt. Meg akkor is melozik, amikor mar nem is lat... majdnem el is utik, mikor biciklivel tekereg... Aztan a szomszed ellopja tole a penzt... o ezt eszreveszi, es egy dulakodasban megoli a pasit. Halalra itelik a mar vak not, akinek baratnoje a penzt egy ugyvednek adja, hogy hozza ki Selmat a dutyibol. Selma ezen kiakad, mert o a sajat gyerekenek szanta a penzt, mert az is vakul megfele (csaladi orokletes betegseg)... Tehat vegul kivegzik szegenykemet. Szuper zene, megrazo tortenet, csillagos 5-os!
Masik kedvencem a Proof volt, az egyetlen film, amelyet maximalisan hitelesnek talaltam. A vak szereplo fenykepeket csinal mindenrol, ami csak az utjaba kerul, es aztan egy latoval elmondatja, mi van a kepen. Ugyanis o azt hiszi, hogy mindenki fullent neki, igy inkabb fotot keszit, es leellenorzi, tenyleg az van-e a vilagban, amit neki masok mondanak. Kivalo abrazolas (hogyan ont bort poharba egy vak, hogyan kozlekedik, jegyzetel Braille-jegyzetelovel...) Szinten dicseretes 5-os!
Alapjaban veve jo film, de kriminalisan rossz vak-abrazolassal megalkotott film a "Music from another room" (magyar cimet passzolnam, sorry). Vak leany beleszeret Jesus-ba, no nem a Krisztusba, hanem egy fess fickoba a dizsiben... es errol szol alapjaban veve... nem, ez csak a mellekszal, de eros mellekszal.. Gaz, hogy a leany tok magabiztosan kozlekedik a lepcson (a vakok altalaban keresik az utolso lepcsofokot a labukkal, es nem tudnak csak ugy felszokkenni a lepcsokon), es ami a plane, biciklizik! Egyedul, nem tandemen! Es meg be is kanyarodik a kapun a kis edes. :) Plane gaz, hogy nagy tagra nyilt szemevel (lattal mar ilyen vakot?) eppen az ellenkezo iranyba nez, mint ahonnan a hozza beszelo ember szol hozza. Konyorgom, ez a lany vak es nem suket! 3/ az ertekelesem.
Jo mozizast! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
